Befutott hozzánk egy olimpikon, Józsa Gábor interjú!

2018-02-08

Befutott hozzánk Józsa Gábor, a 11x-es magyar bajnok, olimpiai maratonista futó. Gábor a múlt héten vett részt az új, Üzleti elemző workshop-unkon.

Masterfield Oktatóközpont: Szia Gábor! Köszönjük, hogy elfogadtad a felkérést! Futva érkeztél a képzésre? ;)

Józsa Gábor: Futva? Haha, nem. Elég problémás lett volna lezuhanyozni ott.

MF: Futottál ma már?  Vagy te inkább az esti edzéseket preferálod?

JG: Nem, ma délután edzek. Alapvetően a reggelit jobban szeretem, mert akkor több időm marad napközben. Teljesítettem az aznapi tervet és már nincsen nyomás, hogy még vár rám az edzés. Általánosan azért többször csinálok délutáni edzést, mert akkor már jobban bírom a terhelést, igazán erős tréninget reggel ritkán csinálok, nem is megy olyankor még annyira jól.

MF: Most milyen időszakod van, alapozás?

JG: Nálunk klasszikus alapozás nincs is igazán, mi folyamatosan csinálunk minőségi munkát, résztávokat. Most épp a rotterdami maratonra készülök áprilisban, tehát verseny felkészülési időszak van.

MF: Hogy egyezteted össze a napi munkáddal?

JG: Sok-sok évig úgy volt, hogy viszonylag keveset kellett a munkahelyemre utaznom. Tudatosan választottam így, mert amúgy nagyon nehéz bármin is időt spórolni, de azért az ingázás és a munkába járás elég sok időt el tud venni, ahogy most érzékelem is. Amíg a lakásomtól tíz percre dolgoztam, addig nagyon kényelmes volt, hogy gyakorlatilag csak húsz perc ment el egy nap az utazásra. Most sajnos ez inkább egy óra és negyven perc egy napomból.  Ez nekem közel pont egy edzés, ennyi a különbség, ha belegondol az ember. Viszont, most ezért a munkáért meghoztam ezt az áldozatot, mert ezt nagyon szerettem volna csinálni.

MF: Így hányszor tudsz futni egy héten?

JG: 7x edzek, mert nem tudok most reggel kimenni. Az több időt venne igénybe és ez most szükséges az utazásra.

MF: Meg tudod mondani, hogy évente hány km szokott összejönni?

JG: Igen, 6.000km körül szokott összejönni a teljes mennyiség.

MF: Milyen terveid vannak idénre?

JG: Az áprilisi rotterdami maratonon szeretnék jól futni, ott egyéni csúcsot céloztam meg, ha ez sikerülne, akkor az az eredmény jó eséllyel EB szintű is, tehát EB szereplésre is jó lehet. Szóval mindenképp ez a cél, illetve ősszel a két bajnokság, a félmaratoni és a maratoni, amit szeretnék jól teljesíteni, jól futni. 

MF: Nehéz követni a díjaid számát, hányszoros magyar bajnok is vagy? Maratonon 5x, félmaratonon 3x, 10.000m-en 1x, 3.000m-en 1x plusz 6 tájfutói?  

JG: Hát most épp könnyű volt, ugyanis tavaly ilyenkor 9 egyéni bajnoki címem volt, és az volt a cél, hogy a 10.-et elérjem. Végül ez a maratonon sikerült is, illetve ezen kívül sikerült egy csapat bajnoki címet is nyerni. Szóval igen, összesítve 5 maratoni bajnoki címem van, 3 félmaratoni, egy 10.000m-es és egy 3.000m-es, a fedett pályás bajnokságon egyéniben, ezek mellé csapatban még egy, tehát akkor végül is összesen 11.

MF: Tájfutásra is jut még időd?

JG: A tájfutást inkább a hosszabb nevén, tájékozódási futásként említem, az talán kifejezőbb, de 2009-ben abbahagytam. Már korábban is éreztem azt, hogy nem tudom a két sportot együtt csinálni, hiszen már dolgoztam mellette, nyilván magánéletet is igyekszem élni és emellett még két sportágat felkészüléssel együtt versenyszerűen űztem, tudtam, hogy nem lesz tartható hosszútávon. Az eredményesség szempontjából kicsit talán egymás rovására is mennek, ezért 2009-ben elhatároztam magam és az atlétikát választottam, mert bár nagyon szeretem a tájfutást és szívesen csinálnám még most is, sokkal bonyolultabb a felkészülés, sokkal időigényesebb, nagyon sokat kéne hozzá utaznom, erdőbe, külföldi versenyekre járnom, minden hétvégémet, vagyis minden időmet tájfutással kéne töltenem.

Egyébként alkalmanként, évente egyszer-kétszer elmegyek tájfutni, de inkább csak hobbiként. 2015-ben még egy háromnegyed évre visszatértem a versenyszerű tájfutáshoz, mert még korábban volt egy sérülésem, és gondoltam, hogy a tájfutással hozom vissza magam fizikailag, amíg igazán formába kerülök. Ez olyan jól sikerült, hogy kijutottam a világbajnokságra és ott a legjobb eredményemet értem el, amelyet addig sikerült, és a legjobb 40-be kerültem. Tájfutásban azt hiszem, hogy 6x-os magyar bajnok vagyok és sokszoros válogatott.

MF: Meg tudod mondani, mi a legjobb maratoni és félmaratoni időd?

JG: A legjobb maratoni időm 2 óra 16 perc 53 másodperc, a félmaratonon pedig 66 perc 21 másodperc.

MF: Melyik sporteredményedre vagy a legbüszkébb?

JG: Na, az jó kérdés! Lehet, hogy inkább ketté választanám, atlétikára és tájfutásra.

Tájfutásban arra vagyok a legbüszkébb, amikor 2004-ben egy Európa Bajnokságon váltóversenyben az első futó voltam, egy mezőnyben futva az előző napi Európa bajnokkal, illetve az akkori év világbajnokával és a váltóversenyen mind a kettőjüket meg tudtam verni, és 3. ként értem be váltóval. Végül a váltó nem ért el jó eredményt, de nekem ez az eredmény egyénileg nagyon sokat adott.

Atlétikában pedig lehet, hogy kicsit fura, amire én a legbüszkébb vagyok - nyilván persze a maratoni időimen, eredményeimen kívül- nekem nagy siker volt az, hogy egyszer 3000 méteren is nyertem bajnokságot. Abból adódóan különleges nekem, mert az ilyen rövid távok nem az én területem és mégis sikerült jól futni, jól versenyezni. Az egy igazi, hajrá verseny volt, végletekig kiélezett. Arra szívesen gondolok vissza.

MF: Ha jól tudom, korábban fejlesztőként, most inkább üzleti elemzőként dolgozol? Ezek szerint nem lehet megélni futásból Magyarországon?

JG: Nem igazán, vagyis nem túl perspektivikus inkább úgy mondanám. Lehet, hogy olyan szinten meg tudnék élni, hogy fenn tudjam tartani magamat, sok-sok energia befektetéssel, utazással, környező országokban versenyekre járással, talán meg tudnám tenni. Illetve lehet, hogy sok szponzor felhajtással valamilyen szinten meg lehetne élni, de arra elég kevés esélyt látok, hogy abból stabilan tudjak félretenni a jövőmre.

Ezt szerintem közel lehetetlen elérni. Azt, amit a munkámban, informatikában megkeresek, azt meglehetősen nehéz lenne futóként is. Nagyon magas szinten kellene ehhez atletizálnom, sokkal jobb időeredményekkel, nemzetközi szinten is mérhető eredményekkel. Engem viszont az is vezérel, hogy nem akarok „csak” futó lenni, érdekel a rendszerszervezési téma, business analystként szeretek dolgozni.

Érdekel a szakma, nekem abszolút igényem van arra, hogy mást is csináljak, ne „csak” a sportot. Az is nehéz kérdés, hogy ha az ember sok évig „csak” a sporttal foglalkozik és a sport karrierje véget ér, akkor mit csinál utána. Egyszer csak ott találja magát 35-40 évesen az ember a munkaerőpiacon, jobb esetben valamilyen végzettséggel, de nulla munkatapasztalattal.

MF: Van, aki tudomásod szerint ebből tud élni? Például Baji Balázs?

JG: A Balázs szerintem most megtudna élni ebből, de hát ő tényleg azért a világ legeleje. Szerintem ő most a szponzorokból és egyéb formákból megélhet, de ezt ő tudja igazán. Viszont nála is azt látom, hogy fontos neki a szakmája, hogy legyen egy civil szférája is, és emiatt nem adja fel az állatorvosi szakmáját.

MF: Mióta dolgozol üzleti elemzőként?

JG: A jelenlegi cégemnél, az Abessenél 1 éve, előtte pedig 3 évet töltöttem egy másik helyen, üzleti elemzőként. Azelőtt pedig egy kisebb cégnél (30-40 fő) voltam fejlesztő, de a kis cégek sajátja, hogy igazából mindenki egyszerre fejlesztő, egy kicsit üzleti elemző, egy kicsit tesztelő, szóval minden egyszerre.

MF: Hol találtad az Üzleti elemző képzést? Honnan jött az ötlet?

JG: A cégben is általános vélekedés, és nekem is célom, hogy képezzük magunkat. A főnököm kezdett el utánanézni a BA oktatási lehetőségeknek, mert jeleztem, hogy ebben a témában mélyülnék el. Ekkor találta meg az IREB-es képzési rendszert. Ezután kerestünk hozzá tanfolyamot és akkor a Google kidobta a Masterfieldet a főnökömnek, ő pedig továbbküldte nekem. Ekkor szembesültem vele, hogy Attila, - akivel egyébként a sporton keresztül ismertük meg egymást pár éve - ott oktató, vagy legalábbis a cégben részt vesz. Ezután vele konzultáltam, hogy mit ajánl. Elmondtam, hogy mik az előképzettségeim, munkatapasztalatom, így ezek után ő inkább a workshopot ajánlotta.  

MF: Elmondanád röviden a saját szavaiddal, hogy milyen képzés az Üzleti elemző workshop? Miben különbözik az elméleti képzésektől?

JG: Nekem tetszett, abszolút érezhető volt a workshop jelleg. Végig egy példaprogrammal dolgoztunk, egy szálloda fejlesztési igényének felmérésén keresztül. Szerintem ezeken a példákon keresztül lehet igazán elmélyíteni ezt a fajta üzleti utalást.

Szerintem jó volt, gyakorlati haszna volt a képzésnek. 

MF: Milyen előző tanulmányokra volt szükség a jelentkezésnél?

Pénzügyi-számviteli főiskolán végeztem közgazdászként, úgyhogy viszonylag messziről jövök az informatikába, de gazdaság-informatika szakon végeztem. A gazdasági informatika szakon azt gondolom, hogy sokat tanultam, jó volt a képzés, jó tanáraink voltak, pl: Gyurkó György, emlékszem, tőle sokat tanultam.

MF: Az elméleti tanfolyam nélkül is hasznos a képzés?

JG: Hát igen, az valószínűleg jobb lett volna, ha az elméleti tanfolyamon is részt vettem volna. Ezt a workshop végén a tanulságoknál összegeztük, és elég sokan mondták mások, hogy előfeltétellé kellene tenni az IREB vizsgát, mert enélkül nehezebb haladni az oktatónak is, hogy többször vissza kell térni az elméleti alapokra.

MF: Korábban is vettél részt képzésen nálunk, vagy most első alkalommal?

JG: Ez volt az első alkalom.

MF: Milyen volt maga a képzés? Milyen feladatokkal találkoztatok?

JG: Egy szálloda rendszerén dolgoztunk, ami nyilván a meglévő rendszert is javítgatta, (sávszélesség monitorozásával kapcsolatosan például), de a fő célja az új üzleti lehetőségek teremtése volt. Okos otthon, vagy okos szálloda koncepciója adta volna a fő üzleti értéket a szoftver számára. 

MF: Hogy érezted magadat a képzésen?

JG: Jól éreztem magam, laza, jó hangulatú oktatás volt.

MF: Hogyan értékeled az oktató munkáját?

JG: Nekem tetszett az oktató, Hargitai Zsolt oktatási stílusa és a kommunikációja. Azt gondolom, hogy szakmailag is jól felkészült volt. Érezhető volt, hogy a „harctérről” is van tapasztalata, nem csak a tankönyvi anyagot oktatja.

MF: Mennyire érzed hasznosnak? Ajánlanád másnak is?

JG: Hasznosnak éreztem és már a cégben is beszélgettünk róla. Én ajánlom a Masterfieldet, nekem tetszett.

MF: Látod már, hogy hol tudod hasznosítani a kurzuson megszerzett tudásodat?  Fel fogod tudni használni a munkád során?

JG: Egyelőre még nekem is egy kicsit összegeznem kell, hogy miből mit tanultam. Az interjúzás kapcsán már most is voltak dolgok, amiket tudtam rögzíteni magamban, hogy mi volt, ami működött és mit lehetett volna jobban csinálni. Zsolttal és a többiekkel is beszélgettünk erről.

MF: Köszönöm szépen a lehetőséget Gábor, és sok sikert a céljaid eléréséhez!


Budapest, 2018.02.05.

Tanfolyam naptár

H K Sz Cs P Szo V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3