Megszúnik a szakképesítési előírás egyes munkakörök esetén?

2014-05-05

A kormányzati honlapon nemrég megjelent törvénytervezetről írt a HVG május 3-i száma. A Nemzetgazdasági Minisztérium törvénytervezete egyes munkakörökben megszüntetné a szakképesítés előírását.

A tervezet szerint többek között az alábbi munkaköröket érintené a változás:

• szállodai üzemben portai és szobafőnöki tevékenység;
• utazásszervezés és –közvetítés;
• rendezvényszervezés;
• utazási irodai ügyintézés (valutaváltás, szálláshely- és program közvetítés, menetjegyek, valamint egyéni társasutak értékesítése);
• ügyfélszolgálat, információ;
• szabadidő-szervezés
• múszaki cikk eladó (
• hidegkonyhás büfében felszolgáló

A törvénytervezet a hatástanulmánnyal együtt innen letölthető és 2014. május 7-ig véleményezhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.elektronikus elérhetőségen.

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke szerint a módosítással „lebutítják a szakmát.” Szerinte a változást a kiskereskedők lobbizták ki, méghozzá azért, hogy megspórolhassák a minimál bér és a szakképzetteknek járó garantált bérminimum közötti dolgozónként csaknem 20 ezer forintot.

Bár a módosítást többen a kereskedőláncok lobbi tevékenységének tudják be, a HVG szerint inkább arról van szó, hogy a kormány ezzel a lépésével a munkanélküliségi mutatókat szeretné „kozmetikázni”.

A kormány álláspontja a módosítás szükségességéről a hatástanulmányban olvasható: „A Kormány 2011 májusában fogadta el a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló rövid és középtávú programról szóló 1133/2011. (V. 2.) Korm. határozatot, amelynek 9. pontja felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy „a munkaerőpiac minél több munkavállaló számára történő kinyitása érdekében készítsen előterjesztést a Kormány részére az egyes tevékenységek vagy munkakörök gyakorlásához szükséges képesítési követelmények teljes áttekintéséről és azoknak a szakmailag indokolt és a munkavégzéshez életszerúen szükséges szintben történő meghatározásáról”. Sőt a versenyképességet is pozitívan befolyásolja: „A képesítési követelmények enyhítése hozzájárul a képzések minőségének javulásához is, mivel a piaci szereplők engedélyt jelentő papírok helyett a valós versenyelőnyt jelentő képzéseket fogják ezentúl megvásárolni. Ezen túlmenően jelen kormányhatározat nyomán elkészülő képesítési jogszabályjegyzék nyilvánosan hozzáférhetővé tétele az információszerzés költségeinek csökkentése révén érdemben hozzájárul a hazai vállalkozások versenyképességének növeléséhez.

A HVG cikkéből ezzel szemben az derül ki, hogy az érintettek szerint a szakképzési rendszer tavalyi átalakítása már így is hátrányosan érintette a diákokat és a képzőintézményeket is. Bár a diákok tanulóidejük 2/3-át gyakorlattal töltik, de gyakran nem szakmai feladatokat bíznak rájuk. A képző intézmények megélhetése is veszélybe került, mivel őket az új engedélyeztetési rendszer extra költségei mellett az adminisztráció terhei is sújtják. Ráadásul a jelentkezők száma is visszaesett, a hosszabb és ezáltal drágább képzéseknek „köszönhetően”.