I. BEVEZETÉS

1. Az IT Business Analyst tevékenység bemutatása

1.1 Az IT üzleti elemzés mint fogalom

1.2 Mivel foglalkozik az IT Business Analyst?

1.3 Mik egy jó üzleti elemző fő ismeretei?

II. A SZOFTVERFEJLESZTÉS ALAPVETŐ FOLYAMATA, FEJLESZTÉSI MODELLEK

1. Szoftverfejlesztési alapismeretek

1.1. A fejlesztés üzleti menete

1.2. A szoftverfejlesztés műszaki folyamata

2. A szoftverfejlesztés alapvető folyamata

2.1. A feladat műszaki elemzése

2.2. Megoldástervezés

2.3. Kódolás és kivitelezés alapvető menete

2.4. Ellenőrzés és tesztelés

3. Szekvenciális fejlesztési modellek

3.1. Vízesés (Waterfall) modell

3.2. V-modell

4.Iteratív-inkrementális fejlesztési modellek

4.1. Gyors alkalmazásfejlesztés (RAD)

4.2. Rational Egységesített Folyamat (RUP)

4.3. Spirális modellek, prototípus készítés

5. Agilis fejlesztési modellek

5.1. Extreme Programming

5.2. Scrum

5.3. Kanban

6. DevOps

7. A Business Analyst tevékenység kapcsolata a szoftverfejlesztéssel

8. Esettanulmányok

III. KÖVETELMÉNYMENEDZSMENT

1. A feladat definiálása 

1.1 A megfelelő követelmények

1.2 Alap terminológia

1.3  Üzleti elemző vagy követelménymérnök?

1.4 Szükséges skillek

1.5 A cél meghatározása

1.6. Az International Requirements Engineering Board (IREB) módszertanának bemutatása

2. A követelmények kategorizálása

2.1 funkcionális követelmények

2.2 Bomló követelmények

2.3 Adat, információ és interface követelmények

2.4 Nem funkcionális követelmények

3. Tisztázó körülmények

3.1 A források azonosítása

3.2 Az érdekelt személyek köre

3.3 Kényszerítő technikák elfogadása

4. Dokumentációs követelmények

4.1 A szójegyzék elkészítése

4.2 Felkészülés a dokumentálásra

4.3 IEEE irányelvek

4.4 Az átadás sajátosságai

5. Modellező technikák

5.1 A modellek bemutatása

5.2 Adat és statikus modellek

5.2.1 Üzleti szabályok

5.2.2 Class modell

5.2.3 CRUD mátrix

5.2.4 Adattár

5.2.5 Entity kapcsolatdiagram (ERD)

5.3 Funkcionális és viselkedési modellek

5.3.1 Aktivitás diagram

5.3.2 Adatfolyam diagram

5.3.3 Folyamatábra

5.3.4 State machine diagram

5.3.5 UML helyzetábra

5.4 Használati modellek

5.4.1 Felhasználói profilok

5.4.2 Használati esetleírás

5.4.3 Használati esetdiagram

5.4.4 Felhasználói történet

6. Működési áttekintések és eredményes elfogadás

6.1 Ellenőrzési minőség

6.2 Érvényesítés visszajelzések alapján

6.3 Eszközölt jóváhagyás

7. Megvalósítás és Fenntarthatóság 

7.1 Követelmény szemlélet

7.2 Tracking követhetőség

7.3 Változások menedzselése

7.4 Implementáció támogatás

8.0 Eszközök

9.0 Felkészítés az IREB Certified Professional for Requirements Engineering Foundation Level nemzetközileg elfogadott vizsgára

IV. ÜZLETI FOLYAMATOK MODELLEZÉSE

1. A BPMN (Business Process Modeling Notation) alapjai

1.1 Mi a BPMN?

1.1.1 Honnan származik a BPMN?

1.1.2 BPMN szabványról

1.2 Mi a modell?

1.2.1 Miért érdemes modelleket készíteni?

1.2.2 Miért érdemes az BPMN-t modellezésre használni?

1.2.3 Mit lehet az BPMN segítségével modellezni?

1.2.4 Kinek érdemes modellezni?

1.3 Kapcsolódó szabványok: CMMN, DMN

1.4 A BPMN és a modellezési folyamat

2. Üzleti modellek

2.1 Mik az üzleti modellek?

2.2 Miért érdemes modellezni egy vállalkozást?

2.3 A teljes üzleti tevékenységet szükséges modellezni?

2.4 Üzleti folyamat jellemzői

2.5 Hogyan lehet a BPMN segítségével jobbá tenni egy üzletet? Mi a modellezés eredménye?

3. BPMN elemei

3.1 Egy egyszerű BPMN diagram (Események, Feladatok)

3.2 Események típusai

3.3 Feladatok típusai

3.4 Gateway-ek

3.5 Sávok/pool-ok

3.6 Sequence flow vs. Message flow

3.7 Adatok

4. BPMN a gyakorlatban

4.1 Üzenetküldés

4.2 Időzítés

4.3 Alfolyamatok

4.4 Hiba, kivétel, tranzakciókezelés

V. ÜZLETI ÉS MŰSZAKI FOLYAMATOK LEÍRÁSA ÉS OPTIMALIZÁLÁSA

1. Az UML (Unified Modeling Language) bemutatása

1.1 Mi az UML?

1.1.1 Honnan származik az UML?

1.1.2 Jogvédett-e az UML?

1.1.3 Az UML csak objektumközpontú fejlesztésre szolgál?

1.1.4 Módszertan-e az UML?

1.1.5 Az UML ma

1.2 Mi a modell?

1.2.1 Miért érdemes modelleket készíteni?

1.2.2 Miért érdemes az UML-lel modellezni?

1.2.3 Mit lehet az UML-lel modellezni?

1.2.4 Kinek érdemes modellezni?

1.3 Mi a diagram?

1.3.1 Milyen diagramok találhatók az UML-ben?

1.3.2 Mi a különbség a diagramok és a modellek között?

2. Üzleti modellek

2.1 Mik az üzleti modellek?

2.2 Miért érdemes modellezni egy vállalkozást?

2.3 A teljes üzleti tevékenységet szükséges modellezni?

2.4 Üzleti folyamat jellemzői

2.5 Üzleti modellezés szerepe a szoftverfejlesztésben

2.6 Üzleti modellezés lépései

2.7 Hogyan lehet az UML segítségével jobbá tenni egy üzletet? Mi a modellezés eredménye?

2.8 Üzleti feladat- és elemzésmodell

2.9 Üzleti feladat diagramok (Use case diagram)

2.10 Tevékenység diagramok (Activity diagram)

2.11 Sorrend diagramok (Sequence diagram)

2.12 Együttműködési diagramok (Communication diagram)

3. Követelménymodellezés

3.1 Mik azok a követelmények?

3.2 Miért kell a követelményekkel foglalkozni?

3.3 Milyen típusú követelmények léteznek?

3.4 Hogyan lehet az UML segítségével követelményeket modellezni?

4. Felépítésmodellezés

4.1 Mi az a felépítés?

4.2 Miért szükséges a felépítést modellezni?

4.3 Logikai felépítés

4.4 Fizikai felépítés

4.5 Mi a helyzet a programozási nyelvekkel?

4.6 Osztály diagramok (Class diagram)

4.7 Összetevő diagramok (Component diagram)

4.8 Csomag diagramok (Package diagram)

5. Alkalmazásmodellezés

5.1 Miért szükséges az alkalmazások modellezése?

5.2 Milyen részletességgel kell modellezni az alkalmazásokat?

5.3 A teljes alkalmazást modellezni kell?

5.4 Kialakítás diagramok (Deployment diagram)

5.5 Objektum diagramok (Object diagram)

5.6 Állapotgép diagramok (State machine diagram)

5.7 Időzítés diagramok (Timing diagram)

5.8 Összetett szerkezeti diagramok (Composite structure diagram)

5.9 Kölcsönhatás áttekintő diagramok (Interaction overview diagram)

5.10 Profil diagramok (Profile diagram)

6. Tesztelés

6.1 Hogyan segíthet az UML a tesztelésben?

6.2 Korai tesztelés jelentősége

6.3 Modellek szerepe teszt lefedettség mérésnél

6.4 Modellek használata az egyes tesztelési szinteken

6.4.1 Egység tesztelés

6.4.2 Integrációs tesztelés

6.4.3 Rendszer tesztelés

6.4.4 Átvételi tesztelés

6.5 Felhasználói szerepek

6.6 Hatás elemzés és a modellek

6.7 Hibák kiváltó okának elemzése modellek segítségével

7. Legelterjedtebb UML-t támogató eszközök

VI. TESZTELÉS ÉS AZ ÜZLETI ELEMZÉS KAPCSOLATA

1. Hogyan segíthet a tesztelés?

2. Korai tesztelés jelentősége

3. Modellek szerepe teszt lefedettség mérésnél

4. Modellek használata az egyes tesztelési szinteken

4.1 Egység tesztelés

4.2 Integrációs tesztelés

4.3 Rendszer tesztelés

4.4 Átvételi tesztelés

5. Felhasználói szerepek

6. Hatás elemzés és a modellek

7. Hibák kiváltó okának elemzése modellek segítségével

VII. ELEMZÉS ÉS RIPORTÁLÁS, DOKUMENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSE ÉS SZABVÁNYOK

1. Specifikációk és tervek

1.1 Üzleti specifikációk és tervek

1.1 Követelmény specifikáció

1.2 Funkcionális specifikáció

1.3 Technikai specifikációk és tervek

1.4 Műszaki specifikációk és tervek

2. Szabványok

3. Szoftverfejlesztési szabványok

4. Minőségbiztosítási és tesztelési szabványok

VIII. AZ IT BUSINESS ANALYST TEVÉKENYSÉGET TÁMOGATÓ ESZKÖZÖK