Oracle BI Repository készítése

A tanfolyamon a hallgatók elsajátítják az Oracle Business Intelligence alapfogalmait és az Enterprise Edition változatban létrehoznak egy valódi BI rendszert, beleértve a fizikai, üzleti és jelentéskészítési modell elkészítését is.

SQL alapok ismerete

Alkalmazásfejlesztõknek és tervezõknek, elemzõknek és mindazoknak, akik szeretnének megismerkedni a Business Intelligence területtel

A BI Server a központi eleme a Business Intelligence Suite Enterprise Edition rendszernek. BI Server a repository az elérhető adatkörök legmagasabb szintű felosztása. A BI Server Administrator eszközben lehet előállítani ezeket a repository egységeket.

A tanfolyamon a hallgatók egy konkrét BI alkalmazás felépítésén keresztül a gyakorlatban sajátítják el a repository létrehozásához szükséges ismereteket. Az alábbi három réteghez tartozó funkciókon megyünk végig a tanfolyamon.

A legalsó a fizikai réteg. Itt a különféle adatkörökhöz való kapcsolódási pontokat kell megadnunk: akár az összes elérhető adatforrást felsorolhatjuk. Ezen a szinten még fizikai táblákkal és lekérdezésekkel van dolgunk. Ezekhez mező listát állíthatunk be és összekapcsolási lehetőségeket. A táblákat tudjuk importálni bármely alkalmazásból. A lekérdezések során az egyszer már beolvasott adatokat átmeneti tárolóba helyezhetjük (cache). Időzítéseket helyezhetünk el, ezekkel a rendszer automatikusan ellenőrzi a táblák megváltozását és újraépíti a gyorsítótárat.

A középső az üzleti modell és leképező réteg. Itt már logikai táblákkal és azok kapcsolataival dolgozunk. Hierarchiákat adhatunk meg, amelyek mentén az adatok csoportosíthatók (aggregálások). Számított mezőket is elhelyezhetünk a logikai táblákban és gyakorlatilag bármilyen leképezést készíthetünk, ami a fizikai táblákban tárolt adatokból könnyebben értelmezhető információt készít. Továbbá paramétereket helyezhetünk el, amelyek bárhol szerepelhetnek és így a lekérdezett adatokat egyszerűen tudjuk változtatni a meta adatok módosítása nélkül.

A legfelső a prezentációs réteg. Itt az üzleti modellben meghatározott adatokhoz tudunk megjelenítési formákat rendelni. A logikai táblákat katalógusokba rendezhetjük, minden felhasználói csoport számára a számára fontos adatköröket összegyűjtve. Minden ilyen katalógus elemhez (akár egyes oszlopokhoz is) külön meghatározhatjuk a hozzáférési jogosultságokat. Ennek a rétegnek a jogosultságok mellett a legfontosabb feladata az adatforrások, oszlopok és összegzések a felhasználó számára érthetőbb elnevezése.

Az OBIEE repository-jának fejlesztése

1. BEVEZETÉS

1.1. Az Oracle BI architektúra általános bemutatása

1.2. Bevezetés az OBIEE adminisztrációba

1.3. Az OBIEE fejlesztés módszertana

1.4. OLAP/HOLAP/MOLAP

1.5. Az Admin Tool használata

2. A “PHYSICAL LAYER”

2.1. “Data source” létrehozása

2.2. “Connection pool” létrehozása

2.3. Metaadatok importálása

2.4. “Alias”-ok létrehozása

2.5. Fizikai kulcsok létrehozása

2.6. A fizikai réteg létrehozásának aranyszabályai

3. A “BUSINESS MODEL AND MAPPING LAYER”

3.1. A Business Model and Mapping layer tulajdonságai

3.2. Logikai táblák, oszlopok

3.3. Egy illetve több “source table” logikai

3.4. táblához rendelése

3.5. Forrástábla tartalmának beállítása

3.6. Aranyszabályok

4. A “PRESENTATION LAYER”

4.1. A Presentation Layer objektumai

4.2. Aranyszabályok

5. REPOSITORY ELLENŐRZÉSE

5.1. Repository consistency checker

5.2. Logolás

5.3. nqquery.log

6. SZÁMÍTOTT MÉRTÉKEK

6.1. Új számított mértékek fizikai, illetve logikai forrás

6.2. alapján

6.3. A Calculation Wizard használata

6.4. Függvényalapú változók

6.5. Idősoros számítások

7. LOGIKAI DIMENZIÓK (LOGICAL DIMENSIONS)

7.1. Level-based dimenziók

7.2. Share measures

7.3. Dimenzió-specifikus aggregációs szabályok

7.4. Parent-child hierarchiák

7.5. Számított attribútumok

7.6. Konformis/nem-konformis dimenziók

8. AGGREGÁTUMOK BEÁLLÍTÁSA

8.1. Az “Aggregate Persistence Wizard” használata

9. PARTIONING ÉS FRAGMENTED CONTENT

9.1. Partitionálás

9.2. Fragmented content

10. REPOSITORY VÁLTOZÓK

10.1. “Session variable”

10.2. “Repository variable”

10.3. “Initialization blocks”

10.4. Szűrés dinamikus “repository variable”

10.5. segítségével

11. TÉRKÉPES MEGJELENÍTÉS

11.1. Térképek importálása

11.2. Map Builder használata (szintek, zoomolás)

12. USAGE TRACKING

12.1. A példa usage tracking repository használata

12.2. Usage tracking statisztikák használata

optimalizásáláshoz

13. MULTIUSER DEVELOPMENT (MUD)

13.1. MUD használata

13.2. Projektek kialakítása

14. VERZIÓKEZELÉS

14.1. GIT verziókezelő használata

14.2. Beállítások a repository-ban

14.3. Verziókezelt repository deployálása

15. A REPOSITORY DEPLOYÁLÁSA

15.1. Online deployálás

15.2. Offline deployálás

16. CACHE BE ILLETVE KIKAPCSOLÁSA

16.1. Nem cache-elt táblák

16.2. Cache Manager

16.3. Cache kimutatások

16.4. Cache ürítése