A tanfolyamon a hallgatók elsajátítják a programok készítésének alapvető lépéseit, megismerik a programok felépítését és az alapvető programozási technikákat.

A programozás iránt érdeklődő, de abban teljesen kezdő résztvevőknek, akik a későbbiekben szeretnének valamely programozási nyelven mélyebb ismereteket szerezni.

Alapfokú számítógépes ismeretek

 KEDVEZMÉNY!

Összeállítottunk egy 20 kérdésből álló tesztsort, melynek kitöltői leellenőrizhetik, hogy nekik való-e a programozás.

Kattints IDE a kérdéssorért! Töltsd ki és gyere a képzésre 5% kedvezménnyel! :) 

A tanfolyamon a résztvevők megtanulják a programok készítésének általános folyamatát, a programok felépítését. A programozás legfontosabb alapfogalmait gyakorlati példákon keresztül ismerik meg. A tanfolyam után a hallgatók olyan átfogó tudással rendelkeznek majd a programok készítésében, hogy egy választott programnyelv mélyebb megismerésébe bátran belevághatnak.

Képzésünk célja, hogy programnyelv specifikus alapozó tanfolyamainkra (Java, C#, Python, Perl stb.) olyan résztvevők is tudjanak csatlakozni, akik korábban még nem rendelkeztek programozás ismeretekkel. Bátran ajánljuk tehát azoknak is, aki még egyáltalán nem programoztak és szeretnék kipróbálni magukat ezen a területen.

Ez a tanfolyam nem programozási nyelv specifikus, több ismert nyelven is gyakorlunk, hogy biztosítsuk a széleskörű tudás megszerzését.

Tematika:

1. PROGRAM KÉSZÍTÉS LÉPÉSEI

1.1. Programozási nyelvek típusai

1.2. Programozási nyelvek felhasználási céljai

1.3. Alkalmazások felülete

1.4. Programozási paradigmák

1.5. Forráskód, gépi kód

1.6. Programkód szerkesztők: UltraEdit, Notepad++ stb.

1.7. Integrált fejlesztői környezetek (IDE) feladatai (Eclipse, NetBeans, Visual Studio, PyCharm)

1.8. Projekt fogalma

1.9. Fordítás és linkelés

1.10. Compiler és interpreter

1.11. Parancssor használata a fordításhoz

1.12. Futtató keretrendszerek működése (Java VM, .NET)

1.13. Szoftvertesztelés feladatköre

1.14. Debug használata hibakereséshez

2. PROGRAMOK FELÉPÍTÉSE, FŐ RÉSZEI

2.1. Utasítás fogalma

2.2. Utasítás blokk

2.3. Programok eleje és vége

2.4. Megjegyzések

2.5. Operátorok

2.6. Adattípusok szerepe a nyelvben

2.7. Típuskonverzió

2.8. Változók használata

2.9. Könyvtárak

2.10. Input és output műveletek

2.11. Konstansok

2.12. Összetett típusok

2.13. Tömbök használata

3. VEZÉRLÉSI SZERKEZETEK

3.1. Szekvenciális utasítások

3.2. Logikai kifejezések felépítése

3.3. Összetett logikai kifejezések

3.4. Elágazások (if, else)

3.5. Többirányú elágazások (switch, case)

3.6. Ciklusok 

3.6.1. Számlálós ciklusok (for, for each)

3.6.2. Elöltesztelő ciklusok (while)

3.6.3. Hátultesztelő ciklusok (repeat-until)

3.6.4. Kiugrás ciklusokból (break, continue)

3.7. Ugrások a kódban (goto)

3.8. Program végrehajtásának befejezése (return, exit)

4. MODULÁRIS PROGRAMOZÁS

4.1. Egység fogalma (unit, component)

4.2. Modul fogalma (module, package, library)

4.3. Modulok közötti kapcsolatok

4.4. Eljárások

4.5. Függvények

4.6. Deklaráció és definíció

4.7. Visszatérés hívásból, visszatérési érték

4.8. Paraméterek

4.9. Standard eljárások és függvények

5. ALGORITMUSOK

5.1. Eldöntés

5.2. Keresések (lineáris, bináris)

5.3. Kiválogatás

5.4. Összegzés

5.5. Szélsőérték keresés

5.6. Rendezések (kiválasztásos, buborék)

5.7. Szétválogatás

5.8. Metszet

5.9. Unió

6. HIBAKEZELÉS, KIVÉTELKEZELÉS

6.1. Hibák típusai (fordítási, futtatási)

6.2. Defenzív programozás fogalma

6.3. Program lefutásának státusza

6.4. Hibakezelés céljai

6.5. Kivétel fogalma

6.6. Egyszerűsített hibakezelés

6.7. Kivételkezelés külön blokkal (try-catch)

7. OBJEKTUM-ORIENTÁLT PROGRAMOZÁS ALAPJAI

7.1. Objektum-orientált programozás fogalma, előnyei

7.2. Objektum, osztály, példány fogalma

7.3. Az osztály részei: attribútumok és metódusok

7.4. Speciális metódusok: konstruktor és destruktor

7.5. Láthatóság

7.6. Öröklődés